A város szelíd vándora
Budapestet legtöbben a Dunával azonosítják, pedig a fővárosnak van egy másik, sokkal szerényebb vízfolyása is, amely évszázadok óta csendben kíséri a város életét. Ez a Rákos-patak, amely a Gödöllői-dombság lankái közül indul útnak, hogy hosszú vándorlás után Angyalföldnél a Dunába torkolljon.
Ma sokan csak egy rendezett mederben csordogáló patakként ismerik, pedig története jóval izgalmasabb ennél.
Egy hosszú utazás kezdete
A Rákos-patak forrásvidéke Szada határában található. Innen indul el keskeny, mindössze néhány méter széles vízfolyásként, majd Gödöllőnél egyesül a Fiók-Rákos-patakkal.
Ezután Isaszeg, Pécel és Rákoscsaba felé kanyarog, majd Budapest területére érkezve keresztülszeli a XVII., X., XIV. és XIII. kerületet. Hosszú útjának végén, a Dagály fürdő közelében ömlik a Dunába.
A patak ezzel városokat, kerületeket és történelmi korszakokat köt össze egymással.

A gödöllői Úrréti-tó a patak forrásvidékén. Gergely Dóra Viktória, CC BY-SA 4.0, wikipedia
Honnan kapta a nevét?
A név eredete elsőre nem meglepő: a középkorban nagy számban éltek rákok a vízfolyásban, és valószínűleg róluk nevezték el.
A patak első ismert írásos említése 1245-ből maradt fenn, amikor „Racus” néven szerepelt az oklevelekben.
Az évszázadok során több magyarázat is született a név eredetére. Bél Mátyás evangélikus lelkész például a szarmata eredetű „gyülekezés” szóval hozta kapcsolatba, de a történészek többsége ma inkább a rákokhoz köti az elnevezést.

Rákos-patak a gödöllői Alsóparkban. Forrás: Christo, CC BY-SA 4.0, wikipedia
Amikor még tavak és mocsarak vették körül
A mai szabályozott medret látva nehéz elképzelni, hogy a Rákos-patak egykor egészen más képet mutatott.
Partjai mentén mocsarak, nádasok és tavak sorakoztak. A legnagyobb közülük a Kerek-tó volt, amely a mai Rákosrendező vasútállomás környékén terült el.
A patak mentén több helyen halastavakat alakítottak ki, különösen Isaszeg, Pécel és Rákoscsaba térségében. Ezek nemcsak élelmet biztosítottak, hanem a vízimalmok működését is segítették.
A korabeli feljegyzések szerint a környék vizei bővelkedtek halakban, köztük angolnában is.
Malmok, tavak és iparosok
A patak évszázadokon keresztül fontos gazdasági szerepet töltött be.
A 18. század végének katonai térképei szerint a Váci út közelében két ágra szakadt. Az egyik ág a Köszörűs-árok felé vezetett, a másik pedig a mai Dagály környékén érte el a Dunát.
A víz energiáját több malom is hasznosította. A legismertebbek közé tartozott a Paschgall család vízimalma, amely a mai Paskál Strandfürdő közelében működött. A malom később étteremként, majd ipari üzemként élt tovább, egy ideig reszelőgyár működött falai között.

A patak a Gvadányi utcánál. Forrás: Globetrotter19, CC BY-SA 3.0, wikipedia
A Városliget rejtett segítője
Kevesen tudják, hogy a Rákos-patak Pest fejlődésében is fontos szerepet játszott.
Vizével táplálták a Városligeti-tavat, amely a 19. század elején még gyakran posványos, kellemetlen szagú vízfelület volt. A folyamatos rendezéseknek és vízutánpótlásnak köszönhetően azonban a millennium idejére már a főváros egyik legkedveltebb parkjává vált.
A szelíd patak néha veszélyessé vált
Bár ma békés vízfolyásnak tűnik, a Rákos-patak nem mindig volt ilyen nyugodt.
Tavaszi hóolvadások és nagyobb nyári esőzések idején rendszeresen kilépett medréből. Az árvizek nem egyszer okoztak károkat a környező településeken és városrészekben.
Ezért 1925-ben megkezdődött a patak nagy szabályozása. Különösen Angyalföld térségében alakítottak ki mélyebb és rendezettebb medret.
A munkálatok évtizedeken át folytatódtak. Az 1941-es jeges árvíz és az 1963-as nagy vízkárok után újabb szakaszokat burkoltak le betonnal. A hetvenes évekre a patak jelentős része mesterséges mederbe került.
A védelemnek azonban ára volt. A természetes élőhelyek visszaszorultak, az öntisztuló képesség csökkent, és a patak elveszítette eredeti, vadregényes jellegének jelentős részét.

Részlet a burkolt szakaszból. Forrás: Vander, wikipedia
Új esély a természetnek
Az utóbbi években egyre többen ismerték fel, hogy a Rákos-patak nem csupán vízelvezető csatorna, hanem értékes természeti terület is.
Bár 2015-ben egy rozsdás szennyezés miatt ismét a figyelem középpontjába került, néhány évvel később már kedvezőbb hírek érkeztek.
2021-ben Zuglóban, a Mogyoródi út és az Egressy út közötti szakaszon megkezdődött a meder részleges revitalizációja. A cél az volt, hogy a patak visszakapjon valamit természetes arculatából, és ismét kedvezőbb élőhelyet biztosítson a növényeknek és állatoknak.
Egy patak, amely összeköti a múltat és a jelent
A Rákos-patak ma is ott kanyarog Budapest peremén és városrészei között. Bár sokszor észre sem vesszük, évszázadok óta része a főváros történetének.
Nevét egykor a benne élő rákokról kapta, vizével malmokat hajtott, tavakat táplált, árvizeket okozott, majd alkalmazkodott a növekvő városhoz.
A város szelíd vándora ma is ugyanazt az utat járja, amelyet évszázadokkal ezelőtt megkezdett: a domboktól a Dunáig.
Forrás:
Felső kép: Patakrészlet. Derzsi Elekes Andor, CC BY-SA 4.0, wikipedia
Városi Magazin cikkajánló
