Ha van hely Újlipótvárosban, amely minden évszakban más arcát mutatja, az kétségtelenül a Szent István Park. Sokan a Duna-part közelsége, mások a hatalmas fák árnyéka miatt keresik fel, de akadnak olyanok is, akik egyszerűen csak szeretnek elveszni a virágágyások színei között.

A park története közel egy évszázaddal ezelőtt kezdődött. A mai gondozott sétányok és zöld pázsitok helyén egykor ipari területek és raktárak álltak. Az 1920-as évek végén azonban egy új városrész született itt: olyan környezetet álmodtak meg, ahol a városi élet és a természet harmonikusan egészíti ki egymást. Ma nehéz elképzelni, hogy valaha másként nézett ki ez a hely. A széles sétányokon babakocsit toló szülők, kutyasétáltatók, futók és nyugdíjasok haladnak egymás mellett, miközben a park szinte egész évben virágba borul.

A kutyasétáltatók is szívesen látogatják a parkot. Képünk illusztráció. Forrás: pixabay

Tavasszal az első krókuszok, nárciszok és tulipánok jelzik a természet ébredését. A hosszú tél után a színek valóságos ünnepként hatnak: a sárga, lila és fehér virágok szinte egyszerre lepik el a gondosan kialakított ágyásokat.

Nyáron a park újra átalakul. Az egynyári virágok színkavalkádja uralja a zöldterületeket, a szökőkutak környékén gyerekek játszanak, a padokon pedig könyvet olvasó vagy beszélgető embereket látni. A Duna felől érkező enyhe szellő még a legmelegebb napokon is kellemesebbé teszi a sétát.

Virágágyás. Forrás: wikimedia commons

Sárga virágágyás. Forrás: wikimedia commons

A park egyik legkülönlegesebb része kétségtelenül a déli oldalon található rózsakert. A 2010-ben kialakított kert azóta a környék egyik legszebb látványosságává vált. A rózsakert nem egyszerű virágágyás. Két nagyobb, gondosan megtervezett területből áll, amelyeket sétányok és rózsával befuttatott kapuk kötnek össze. Amikor a virágzás a csúcspontjára ér, a látogatót szinte minden irányból rózsaillat veszi körül.

A kert különlegességét az adja, hogy az itt található rózsák jelentős része a világhírű magyar rózsanemesítő, Márk Gergely munkája. Évtizedeken át dolgozott azon, hogy olyan fajtákat hozzon létre, amelyek nemcsak szépek, hanem ellenállóak és hosszú életűek is. „Életem szerelme a rózsa. Törekvéseim értelmét abban látom, hogy rózsáim szebbé tegyék a világot, az emberek örömére.”

A rózsák között sétálva magyar történelmi személyiségek, művészek, szentek és települések neveivel találkozhatunk. Egy-egy tábla mögött gyakran külön történet rejtőzik, így a kert egyszerre botanikai és kulturális élményt is nyújt.

A rózsák gyönyörűek a parkban. Forrás: Globetrotter19, CC BY-SA 3.0, wikipedia

Rózsakert. Forrás: Globetrotter19, CC BY-SA 3.0, wikipedia

A park növényvilága azonban nem merül ki a rózsákban. A közel százéves platánok, hársfák, akácok, nyírfák és olajfüzek ma már meghatározó elemei a tájnak. Árnyékuk alatt nyaranta kellemes menedéket találhatnak azok, akik egy kis nyugalomra vágynak a főváros nyüzsgésében.

Külön figyelmet érdemelnek a szivarfák is, amelyek hosszú, különleges terméseikről kapták nevüket. Ezek a fák a park első ültetései közé tartoztak, és mára szinte a környék jelképeivé váltak.

Sok színben tündököl a park. Forrás: wikimedia commons

A Szent István Park ugyanakkor nem csupán növények gyűjteménye. Ez egy élő közösségi tér, ahol a természet és a városi élet találkozik. Nyári koncertek, családi rendezvények, spontán piknikek és esti séták teszik változatossá a mindennapokat. Egy virágzó rózsatő, egy árnyékos pad vagy a Duna felől érkező esti szellő elegendő ahhoz, hogy néhány percre megfeledkezzünk a város zajáról.

Aki egyszer végigsétál a rózsakert ösvényein, könnyen megérti, miért tartják sokan a Szent István Parkot nemcsak Újlipótváros, hanem egész Budapest egyik legszebb zöld oázisának.

Forrás: 

Felső kép: wikimedia commons