Az Árpád-házi Szent Margit-templom története

Az Árpád-házi Szent Margit-templom története


A Szent István körút és a Váci út környékén sétálva nehéz nem észrevenni az Árpád-házi Szent Margit-templom hatalmas tömbjét. A XIII. kerület egyik legismertebb épülete nemcsak vallási központ, hanem Újlipótváros történetének is fontos tanúja.

A ma Szent Margit téren álló templom története egy kis közösséggel kezdődött. A XX. század elején a gyorsan fejlődő városrészben egyre több katolikus család telepedett le, miközben önálló templom még nem állt rendelkezésükre. Az első miséket iskolákban és ideiglenes kápolnákban tartották, a hívek azonban hamar elhatározták, hogy saját templomot építenek.

 

Árpád-házi Szent Margit templom; Rózsaablak, a fotó forrása: Thaler Tamás / wikipedia


A hosszú szervezőmunka és adománygyűjtés végül sikerrel járt. A főváros telket biztosított a Ferdinánd téren – a mai Szent Margit téren –, és 1931-ben megkezdődhetett az építkezés.

A templom terveit Möller István készítette, aki a zsámbéki romtemplom hangulatából merített ihletet. Az épület egyszerre őrzi a középkori templomépítészet hagyományait és a XX. század eleji egyházi építészet sajátosságait.

A munkálatok gyorsan haladtak, és 1933. október 15-én Serédi Jusztinián hercegprímás felszentelte az elkészült templomot.

A több mint 900 négyzetméteres épület ma Budapest egyik legnagyobb temploma. Belső tere tágas és világos, kialakítása egyszerre ünnepélyes és emberközeli. A díszítések elkészítése azonban még hosszú éveket vett igénybe; a teljes belső tér kialakítása csaknem egy évtized alatt készült el.


Árpád-házi Szent Margit templom; Mellékoltár, a fotó forrása: Thaler Tamás / wikipedia


A templom eredetileg Boldog Margit nevét viselte, majd Árpád-házi Margit 1943-as szentté avatását követően felvette mai nevét. Ezzel a magyar történelem egyik legismertebb szentjének emlékét őrzi.


Az Árpád-házi Szent Margit templom belülről, a fotó forrása: Thaler Tamás


Napjainkban az Árpád-házi Szent Margit-templom nem csupán vallási helyszín. Koncerteknek, közösségi programoknak és kulturális eseményeknek is otthont ad, miközben továbbra is meghatározó szerepet tölt be Újlipótváros életében. Aki belép az épületbe, egyszerre találkozhat a kerület történetével, a magyar egyházi hagyományokkal és azzal a közösséggel, amely több mint száz éve építi és formálja ezt a városrészt.

 

Forrás:

wikipedia

Templomi képek: Thaler Tamás, wikipedia

Tetszett a cikk?

 

 

 

 

 

 

Városi Magazin cikkajánló

Ördögföldtől Angyalföldig - egy városrész nevének nyomában
Történetek, Régi emlékek
Angyalföld a legvalószínűbb feltételezés szerint Ördögmalomról kapta nevét, így először Ördögföld volt.
A legtöbben rosszul tárolják ezt a zöldséget – így marad friss sokkal tovább
Életmód, receptek, Tippek & praktikák
A hűtőszekrény tele van zöldségekkel, mégis gyakran előfordul, hogy néhány nap után megfonnyadnak..
Narancsos-joghurtos répakrémleves
Életmód, receptek, Receptek
A sárgarépa és a narancs meglepően harmonikus ízvilágot alkotnak.
Angyalföld kívánságlistája: erre vágynak a helyiek
Helyi hírek, közélet
Megkérdeztük az utca emberét - angyalföldiek mondják el, nekik mire lenne még szükségük.
Egy csésze nyugalom Angyalföldön
Helyi kalauz, Helyi élmények
Milyen típusú kávézók a kedvenceid? Angyalföldön kedvedre válogathatsz.
Gyárak árnyékában, 6. rész
Történetek, Régi emlékek
Angyalföld a 2010-es években: élhetőség, zöldítés, közösségi újjászületés.
Gyárak árnyékában, 3. rész
Történetek, Régi emlékek
Angyalföld a ’80-as években: panelreneszánsz, vállalati világ, maszekok és a rendszerváltás szele.
Kik élnek a Rákos-patakban? Meglepő lakók rejtőznek a víz alatt
Helyi hírek, közélet
Halak, hódok és békák a panelrengeteg árnyékában.
Angyalföld textilipari legendája
Történetek, Régi emlékek
A kötöttárugyár, amely generációkat kötött össze.

További cikkek »