Ha valaki először jár Angyalföldön, szinte biztosan megakad a szeme a Béke tér fölé magasodó Szent László-templomon. Karcsú tornyai, neogótikus formái és impozáns megjelenése miatt a környék egyik legismertebb épülete, amely közel egy évszázada meghatározó része a városrész látképének.

A templom nemcsak vallási központ, hanem egyben történelmi emlék is: falai között ott rejtőzik Angyalföld fejlődésének és közösségi életének története.

A templom az ötvenes években. Forrás:FORTEPAN, CC BY-SA 3.0, wikipedia

Egy év alatt épült fel a templom

A XX. század elején Angyalföld rohamos fejlődésnek indult. Az iparosodás egyre több embert vonzott a környékre, új lakónegyedek alakultak ki, és egyre sürgetőbbé vált egy önálló plébánia létrehozása.

1910-ben templomépítő egyesület alakult, hogy megteremtse egy leendő templom alapjait. A közösség kezdetben szerény körülmények között működött: egy Szent László utcai ház üvegtetős udvarából alakították ki az első kápolnát.

A hívek száma azonban gyorsan növekedett. Néhány év alatt önálló lelkészség, majd plébánia jött létre, így egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a városrésznek nagyobb templomra van szüksége.

Az áttörés 1928-ban érkezett el, amikor telket biztosítottak a Béke téren a templom és a paplak számára.

Az építkezés rendkívül gyors ütemben haladt. Az alapkőletételt Serédi Jusztinián hercegprímás végezte, a munkálatokat pedig Hallmann Pál vezette. Alig egy évvel később, 1929. november 10-én már fel is szentelték az elkészült templomot.

A frissen elkészült épület hamar a környék egyik legfontosabb találkozóhelyévé vált. Tornyai messziről láthatók voltak, és a templom rövid idő alatt Angyalföld egyik legismertebb jelképe lett.

Szent László-templom Angyalföldön. Forrás: wikimedia commons

Neogótikus szépség a Béke téren

A templom háromhajós, latin kereszt alaprajzú épület, amely a magyarországi neogótikus építészet egyik szép példája. A főhomlokzatot egy magas központi torony uralja, amelyhez két kisebb oldaltorony kapcsolódik. A tető fölött egy karcsú huszártorony emelkedik, amely még elegánsabbá teszi az épület megjelenését.

A Béke tér parkos környezete különösen jól kiemeli a templom látványát. A környéken sétálva szinte bármelyik irányból feltűnik a jellegzetes sziluett, amely hosszú évtizedek óta a városrész egyik legfontosabb tájékozódási pontja.

Amikor a talaj is próbára tette az épületet

A templom története nem volt mentes a nehézségektől. Az építkezés után hamar kiderült, hogy a környék tőzeges talaja problémákat okoz. Az épület egyes részei süllyedni kezdtek, ezért megerősítő munkálatokra volt szükség. Betonoszlopokat építettek be, és a padlószerkezetet is javítani kellett.

A közösség azonban minden akadály ellenére megőrizte és fenntartotta a templomot, amely továbbra is a kerület vallási életének központja maradt.

A művészet otthona

A templom belső tere több figyelemreméltó műalkotást is rejt.

Legértékesebb részei közé tartoznak Molnár C. Pál szárnyas oltárai, amelyek 1939 és 1942 között készültek. A főoltár Szent László király életének és legendáinak jeleneteit idézi fel, míg a két mellékoltár Jézus Szívének és a Rózsafüzér Királynőjének tiszteletére készült.

A templom különleges kincse az orgona is. A hangszer 1942-ben készült a Rieger Magyar Királyi Orgonagyár műhelyében. Több mint kétezer síppal rendelkezik, és a második világháború idején tapasztalható anyaghiány miatt részben cink felhasználásával épült, ami sajátos hangzást kölcsönöz neki.

Belső tér. Forrás: Thaler Tamas, CC BY-SA 4.0, wikipedia

Egy biztos pont Angyalföld életében

A második világháború Angyalföldet és a templomot sem kímélte.

A bombázások során az épület súlyos károkat szenvedett, az orgona is megrongálódott. A helyreállítás hosszú folyamat volt, és bár a legszükségesebb javításokat hamar elvégezték, teljes felújításra csak évtizedekkel később került sor.

1991-ben jelentős rekonstrukció zajlott, amelynek során a karzatot is átalakították, hogy több hely jusson a kórus számára.

Miközben a környék folyamatosan változott, a templom megmaradt annak, ami mindig is volt: biztos pontnak a városrész életében. A Béke téri Szent László-templom ma már jóval több egyszerű egyházi épületnél. Generációk keresztelőinek, esküvőinek és családi ünnepeinek helyszíne volt. Túlélte a világháborút, végignézte Angyalföld ipari korszakát, majd a modern városrész kialakulását is. Ha valaki a Béke téren sétálva felnéz a tornyaira, nem csupán egy szép épületet lát. Egy olyan történet részletével találkozik, amely közel száz éve összefonódik Angyalföld múltjával és jelenével.

Forrás:

wikipedia

Felső kép: wikimedia commons