A magyar televíziózás hajnala

A magyar televíziózás hajnala


Ma már természetesnek vesszük, hogy egyetlen gombnyomással több száz televíziós csatorna, film vagy internetes tartalom közül választhatunk. Nehéz elképzelni, hogy alig hetven évvel ezelőtt a televízió igazi ritkaságnak számított Magyarországon, és egy-egy készülék köré gyakran az egész utca összegyűlt.

Az első televíziók nem csupán műszaki eszközök voltak – egy új korszak szimbólumai lettek.


A televíziózás gyökerei – a világban és Magyarországon

Bár a magyar televíziózás az 1950-es években indult el, a technológia gyökerei jóval korábbra nyúlnak vissza. Már a 19. század végén megszületett az alapelv, amely lehetővé tette a képek elektromos továbbítását. A kép „felbontásának” elvét Paul Nipkow dolgozta ki 1884-ben a róla elnevezett pásztázótárcsával (Nipkow-tárcsával). Ez az ötlet még mechanikus elven működött, de alapja lett a későbbi televíziós fejlődésnek.

Nipkow-tárcsa. Forrás: Majo statt Senf, CC BY-SA 3.0, wikipedia


A valódi áttörést a 20. század eleje hozta. A katódsugárcső fejlesztése Karl Ferdinand Braun nevéhez fűződik 1897-ből, amely később a modern televíziók egyik alapvető eleme lett. A 20. század végéig a tévéképernyőkben kizárólag ezt használták. Azóta megjelentek a plazmaképernyők, folyadékkristály-, DLP, OLED képernyők és más technológiák.

Katódsugárcső felépítése. Forrás: CC BY-SA 3.0, wikipedia


Az első nagyobb távolságú televíziós kísérleti közvetítést 1926-ban valósította meg John Logie Baird London és Glasgow között, ezzel bizonyítva, hogy a mozgókép elektromosan is továbbítható.

A teljesen elektronikus, töltéstároló típusú televíziós rendszer egyik úttörője a magyar származású Tihanyi Kálmán volt, aki már 1924-ben kidolgozta a töltéstárolás elvét. Szabadalmát később az amerikai Radio Corporation of America (RCA) is felhasználta.


Az első televíziók egyikéről adott tudósítás a Tolnai Világlapja oldalán, 1928-ban. Forrás: Tolnai Világlapja, 1928. július 18., wikipedia


A 20. század 30-as éveiben a televíziózás már több országban is kísérleti vagy részben rendszeres formában működött. Németországban 1935-ben indult el a rendszeres adás, a „Fernsehsender Paul Nipkow” állomással, míg Nagy-Britanniában a BBC kísérleti műsorszórása már 1929-től jelen volt.

Az Egyesült Államokban a National Broadcasting Company (NBC) 1939-ben sugározta első televíziós adását.

 

Magyar úttörők és korai kísérletek

A magyar televíziós technika története különösen gazdag, hiszen több világszinten is jelentős feltaláló kapcsolódik hozzá. Mihály Dénes 1933-ban mutatta be a TELEHOR nevű rendszert, amely forgótükrös technológiával akár nagy felületre is képes volt képet vetíteni. Ez a korai megoldás a maga idejében rendkívül látványos és előremutató volt.


    

TELEHOR adókészülék és TELEHOR vevőkészülék. Forrás: wikipedia itt és itt


1936-ban a Gellért Szállóban már zárt láncú televíziós közvetítést is bemutattak, ami akkoriban hatalmas technikai szenzációnak számított.

 

A magyar televíziózás kezdetei

Magyarországon a rendszeres televíziós adások az 1950-es évek közepén indultak el, ami több évtizedes lemaradást jelentett néhány nyugati országhoz képest.

1954 januárjában kezdődtek a kísérleti adások, a hivatalos indulás pedig 1957. május 1-jéhez kötődik, amikor a budapesti felvonulást élőben közvetítették. Ez volt az első olyan adás, amely már szélesebb közönséghez is eljutott.

 

Az első magyar televíziók

A televízió ekkor még luxuscikknek számított. Kevés család engedhette meg magának, így egy készülék sokszor közösségi esemény központja lett.

Az első sorozatgyártású magyar televízió az Orion AT501 volt, amely 1956-ban készült el. A készülék a magyar híradástechnikai ipar egyik ikonikus darabjává vált.


Laszip Sándor, az Orion gyár mérnöke, a televíziós csoport vezetője, az AT501 készülék konstruktőre ellenőrzi a típus vevőegységének hangolását. Forrás: RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ ÚJSÁG - FOTO:Fortepan, CC BY-SA 3.0, wikipedia


Az Orion mellett olyan gyárak is meghatározók voltak, mint a BHG vagy a Videoton, amelyek a korszak elektronikai fejlődésének fontos szereplői lettek.

A korai televíziók:

  • fekete-fehér képet adtak
  • kisméretű képernyővel rendelkeztek
  • vákuumcsöves technológiával működtek
  • hosszú bemelegedési idővel indultak
  • gyakran meghibásodtak

 

Az Orion AT501 jelentősége

Az AT501 fejlesztése egy olyan időszakban történt, amikor a magyar ipar még csak felzárkózott a nemzetközi szinthez. A készülék műszaki szempontból nem hozott forradalmi újítást, viszont fontos mérföldkő volt a hazai gyártás elindításában.


Orion AT501 az első sorozatban gyártott magyar televíziókészülék (1959). Forrás: Szent-Tamási Mihály, Fortepan, CC BY-SA 3.0, wikipedia


A korai példányok még import alkatrészeket is tartalmaztak, mivel a hazai elektronikai ipar nem volt teljesen felkészült a tömeggyártásra. A politikai vezetés azonban kiemelt jelentőséget tulajdonított a televíziózásnak, így a fejlesztés gyors ütemben haladt.


A Philips cég tévé-rádió készüléke (1948). Forrás: Anefo, CCO, wikipedia


A televízió mint közösségi élmény

Az 1950-es évek végén még csak néhány száz készülék működött az országban. Egyetlen televízió köré esténként sokszor 20–30 ember is összegyűlt. A televízió nemcsak technikai újdonság volt, hanem társasági esemény is. A gyerekek a földön ültek, a felnőttek székeken vagy a kanapén, és mindenki csendben figyelte a képernyőt. Sok településen a művelődési házakban vagy közösségi helyiségekben is állítottak fel televíziót, hogy minél többen láthassák az adásokat.

A műsoridő kezdetben rövid volt, és hetente csak néhány alkalommal sugároztak.

A kínálat:

  • híradók
  • színházi közvetítések
  • komolyzenei műsorok
  • gyermekműsorok
  • sportközvetítések

Minden élőben történt, visszanézésre nem volt lehetőség.

 

A televízió elterjedése

Az 1960-as évekre a televízió rohamosan terjedt. Az árak csökkentek, a gyártás fejlődött, és egyre több családhoz jutott el a készülék. Az évtized végére már közel egymillió háztartás rendelkezett televízió-előfizetéssel Magyarországon, ami alapjaiban változtatta meg az esti szórakozási szokásokat.


A színes televízió korszaka

A következő nagy lépés a színes adások bevezetése volt. A hetvenes évek közepén indult meg a rendszeres színes műsorszórás, de a készülékek sokáig drágák maradtak, így a fekete-fehér és a színes televíziók még hosszú ideig együtt éltek.


A '70-es, '80-as évek tipikus tévékészüléke. Forrás: Museuvalenciaetnologia, CC BY-SA 4.0, wikipedia


Sok család csak az 1980-as években jutott hozzá első színes készülékéhez.


Technológiai fejlődés és modern kor

A televízió az egyik leggyorsabban fejlődő eszközzé vált a 20. században. A fekete-fehér képernyőtől a színes adásokon át eljutott a sztereó hangzásig, majd a síkképernyős technológiákig (LCD, LED, plazma).

A 20. század végére a hatalmas, katódsugárcsöves készülékeket fokozatosan felváltották a vékony, nagy felbontású kijelzők, miközben a csatlakozási lehetőségek is fejlődtek (SCART, RCA, HDMI).

A televízió nemcsak technikai eszköz lett, hanem az otthoni élet központja. A családok közösen ültek le a képernyő elé, és a világ eseményei hirtelen sokkal közelebb kerültek. Sokak számára a televízió jelentette az első lehetőséget arra, hogy élőben láthassanak sporteseményeket, országos ünnepségeket vagy akár távoli országokról készült dokumentumfilmeket. A világ hirtelen sokkal közelebb került.


Tévék a 20. század közepéről. Forrás: DogsRNice, CC BY-SA 4.0, wikipedia

 

Érdekesség

A mai lapostévékhez képest az első készülékek hatalmasak, nehezek és érzékenyek voltak. Sokszor egy kisebb bútor méretével vetekedtek, mégis a modernitás és a fejlődés szimbólumai lettek.


Forrás:

wikipedia, Orion AT501

Felső kép: Szent-Tamási Mihály, Fortepan, CC BY-SA 3.0, wikipedia

Tetszett a cikk?

 

 

 

 

 

 

Városi Magazin cikkajánló

Sólet
Életmód, receptek, Receptek
Praktikus római tálban készíteni, de mindenképpen egy jól lefedhető lábosban.
A Duna-part rejtett időutazása
Érdekességek, Városi érdekességek
Ősi hallegendák, ipari pezsgés és lakótelepi történetek találkozása Budapest egyik legizgalmasabb városrészében.
Így nevelték a gyerekeket régen – meglepő szokások a történelemből
Történetek, Régi emlékek
A gyermeknevelés mindig alkalmazkodott az adott kor életkörülményeihez, vallási nézeteihez és társadalmi elvárásaihoz.
Séta a XIII. kerületben – egy városrész, amely mindig tud újat mutatni
Helyi kalauz, A város bemutatása
Induljunk el egy képzeletbeli sétára, és fedezzük fel együtt a XIII. kerület legérdekesebb helyeit!
Nyüzsgés, bódék, botrányok - a Lehel piac hosszú útja a csarnokig
Történetek, Régi emlékek
A Lehel téri piac több mint száz évének izgalmas krónikája.
A hajléktalan férfi, aki saját vállalkozást épített
Történetek, Motiváló történetek
Egy olyan ember történetét ismerheted meg, aki a hajléktalanságból jutott el a pénzügyi világ csúcsára.
Gyárak árnyékában, 3. rész
Történetek, Régi emlékek
Angyalföld a ’80-as években: panelreneszánsz, vállalati világ, maszekok és a rendszerváltás szele.
Vígszínház – Budapest színpadi ékköve
Helyi kalauz, Helyi élmények
Történelem, elegancia és művészet több mint egy évszázadon át.
Angyalföld ma
Helyi kalauz, Városi élet
Hogyan változik a XIII. kerület városszerkezete?

További cikkek »