Kevés budapesti városrész nevéhez kapcsolódik annyi legenda és találgatás, mint Angyalföldéhez. A XIII. kerület legnagyobb városrésze ma már összeforrt a főváros történetével, de kevesen tudják, hogy eredetét illetően a történészek között máig nincs teljes egyetértés.

Angyalföld nevét ma sokan természetesnek veszik, pedig a mögötte húzódó történet korántsem egyértelmű. A legismertebb elmélet szerint a név a 19. századi német Engelsfeld elnevezés magyar megfelelője. Hogy azonban honnan származott maga az Engelsfeld név, arról több elképzelés is létezik.

Az egyik magyarázat szerint a környéken egykor működő Ördögmalom adhatta az alapot az elnevezésnek. A Rákos-patak mentén álló malomról a területet először Teufelsfeldnek, vagyis Ördögföldnek nevezhették. A pesti népnyelv később játékos módon ennek ellenpárját alkotta meg, így születhetett meg az Angyalföld név.

Egy másik, jóval sötétebb történet szerint a 19. század első felében a város peremén fekvő, ritkán lakott területre jártak ki azok a nők, akik titokban meg akartak válni gyermeküktől. Az úgynevezett „angyalcsinálás” emléke maradhatott fenn a névben. Ezt az értelmezést Kassák Lajos is megörökítette Egyedül az éjszakában című művében, amelyben megrázó sorokkal idézi fel a városrész múltját.

„Angyalföld, ki onnan kaptad a neved, hogy a bábák is boszorkányok asszonyaid öléből halva hozták világra a csecsemőket, sok ezer mécsest kioltottak, mielőtt fellobogott a lángjuk és így neveztek el téged az angyalok földjének, ahelyett, hogy a sátán véres áldozatának neveztek volna.”

Létezik azonban egy jóval prózaibb magyarázat is. A kerület történetével foglalkozó kutatások szerint az elnevezés kapcsolatban állhat Stefan Engel dél-tiroli származású szőlőbirtokossal. Neve már az 1770-es évek összeírásaiban is szerepel. Elképzelhető, hogy birtokairól nevezték el a környéket Engelsfeldnek, amelynek magyar tükörfordítása lett később az Angyalföld.

A városrész hivatalos elnevezése többször változott. 1938-ban a terület a Magdolnaváros nevet kapta, amellyel Horthy Miklós felesége, Purgly Magdolna előtt tisztelegtek. Az új név bevezetése szinte egybeesett a XIII. kerület megszületésével.

Horthy Miklósné, született Purgly Magdolna, forrás: wikipedia.org

Purgly Magdolna a korszak egyik legismertebb jótékonysági szereplője volt. Támogatta a szegényeket, szeretetotthonok és népkonyhák létrehozását segítette, valamint figyelemmel kísérte az akkor fejlődő Újlipótváros sorsát is. A Magdolnaváros név azonban nem bizonyult tartósnak. A második világháború után ismét az Angyalföld elnevezés került használatba, amely azóta is fennmaradt.

A mai Angyalföld arculata hosszú évtizedek alatt alakult ki. A terület egykor külvárosi, részben mezőgazdasági jellegű vidék volt, amelyet később gyárak, műhelyek és munkáslakások népesítettek be. A 20. század első felében sok család rendkívül szerény körülmények között élt itt, ezért a városrész neve gyakran összefonódott a munkásélettel és a szegénységgel.

Régi épületek Angyalföldön. Forrás: wikimedia commons

A második világháború után Angyalföld arculata jelentősen megváltozott. A korábbi nyomortelepek helyén új lakótelepek épültek, miközben a közlekedési hálózat fejlődése egyre szorosabban kapcsolta Angyalföldet Budapest mindennapi életéhez. Az észak–déli metróvonal megjelenése tovább gyorsította ezt a fejlődést, és hozzájárult Angyalföld felértékelődéséhez.

Napjainkra Angyalföld az egyik leggyorsabban fejlődő budapesti városrésszé vált. A régi gyárak helyén modern lakóházak és irodák emelkedtek, miközben a múlt emlékei továbbra is ott rejtőznek az utcák, a helynevek és a régi történetek mögött.

A név eredetére talán soha nem kapunk teljes bizonyosságot. Annyi azonban biztos, hogy Angyalföld története legalább olyan sokszínű, mint maga a városrész, amely ma Budapest egyik legismertebb és legnépesebb területe.

Forrás:

wikipedia

Felső kép: Victor Belousov (wikimedia commons)