Angyalföld, Újlipótváros és a többi - Budapest egyik legsokszínűbb kerülete

Angyalföld, Újlipótváros és a többi - Budapest egyik legsokszínűbb kerülete


Ha valaki néhány évtizeddel ezelőtt azt mondja, hogy Budapest egyik legnépszerűbb, legélhetőbb és leggyorsabban fejlődő kerülete éppen a XIII. lesz, sokan talán kétkedve fogadták volna a jóslatot. Ma azonban elég végigsétálni a Duna-parton, megállni egy kávéra a Pozsonyi úton, vagy eltölteni egy délutánt a Vizafogó Parkban ahhoz, hogy megértsük: a XIII. kerület különleges helyet foglal el Budapest térképén.

Kevés olyan hely van Budapesten, amely annyit változott volna az elmúlt másfél évszázadban, mint a XIII. kerület. Ez a városrész egyszerre őrzi a múlt emlékeit és építi a jövőt. A régi gyárak helyén modern lakóházak emelkedtek, a hajdani munkásnegyedekből családbarát városrészek lettek, miközben a Duna-part, a parkok és a közösségi élet olyan hangulatot teremtenek, amelyet nehéz máshol megtalálni. Napjainkban üvegfalú irodaházak tükröződnek a Duna vizében, családok sétálnak a Marina-parton, futók róják a rakpart kilométereit, a Pozsonyi út kávézóiban pedig alig találni szabad asztalt. A Duna által formált vidéktől a római kori településeken át a hajógyárak, gépgyárak és munkásnegyedek világáig, majd onnan a modern nagyvárosig vezet az út. Kevés hely mutatja meg ennyire látványosan, hogyan alakult át Magyarország fővárosa az évszázadok során.

A XIII. kerület története tulajdonképpen Budapest története kicsiben.

A kerület különlegessége azonban nem csupán a múltjában rejlik, hanem abban, hogy három különböző világ találkozik itt. A kerület három legnagyobb része – Angyalföld, Újlipótváros és Vizafogó - mind saját karakterrel rendelkezik, mégis együtt alkotnak egy olyan közösséget, amelyet sokan Budapest egyik legélhetőbb részének tartanak. Angyalföld a régi Budapest emlékeit őrzi. Újlipótváros a főváros egyik legszerethetőbb és legelegánsabb városrésze. Vizafogó pedig annak a Budapestnek a jelképe, amely folyamatosan megújul és a jövő felé tekint. Olyan ez, mint három külön világ egy városon belül.

 

Angyalföld, a folyamatosan fejlődő városrész

A legtöbben Angyalföldként emlegetik a XIII. kerületet, noha Angyalföld valójában csak az egyik – igaz, legnagyobb és legismertebb – része. Mellette ott találjuk a sajátos hangulatú Újlipótvárost, a modern Vizafogót, a különleges világot képviselő Népszigetet és a Göncz Árpád városközpont környékét. Ezek együtt alkotják Budapest egyik legsokszínűbb városrészét.


Régi épületek Angyalföldön. Forrás: wikimedia commons


Angyalföld neve hosszú ideje összefonódik Budapest fejlődésével. Az egykori ipari és munkásnegyed az elmúlt évtizedekben jelentős átalakuláson ment keresztül. A régi gyárépületek helyén modern lakóházak, parkok és közösségi terek jelentek meg, miközben a városrész megőrizte sajátos karakterét és történelmi gyökereit. A kerületben sétálva ma is felfedezhetők a múlt emlékei, amelyek érdekes kontrasztot alkotnak a modern városfejlesztések eredményeivel.

De ne szaladjunk ennyire előre.

 

Ahol ma felhőkarcolók állnak, ott egykor mocsár volt

A XIII. kerület területének jelentős része évszázadokkal ezelőtt egészen más képet mutatott. A Duna folyamatosan alakította a tájat. A mai Vizafogó környékén még a 19. században is mocsaras, lápos területek húzódtak, a folyó pedig több kisebb szigetet és mellékágat formált. A környéken halászok, révészek és hajósok éltek, a part menti területeket pedig gyakran elöntötte a víz.


A Gvadányi utca és a Rákos-patak; fotó: Globetrotter19, wikipedia


A mai forgalmas utak, irodaházak és lakóparkok helyén akkoriban homokos síkságok, vízjárta rétek és nádasok terültek el. A természet sokkal erősebben jelen volt itt, mint manapság. A Duna azonban nemcsak formálta a vidéket, hanem életet is adott neki. A folyó évszázadokon keresztül kereskedelmi útvonalként működött, így a környék már nagyon korán fontos szerepet töltött be a térség életében.

 

Az ősi múlt nyomai

A régészeti leletek szerint a területen már jóval a magyar honfoglalás előtt is éltek emberek. A rómaiak érkezése előtt kelta törzsek lakták a vidéket, és a környéken több különleges lelet is előkerült. 1892-ben ékszereket, 1925-ben ékszerekkel töltött aranycsészéket fedeztek fel. Az Angyalföldön talált preszkíta aranykincsek arra utalnak, hogy a térség már az ókorban is jelentős lehetett. A római korban a Duna menti határvonal közelében katonai tábor működhetett. A feltételezések szerint itt állhatott a Transaquincum nevű erődítmény, amely a folyó túlpartján fekvő Aquincum védelmi rendszerének része volt. Napjainkban ebből már semmi sem maradt, mert az épület maradványait széthordták különböző építkezésekhez.

A honfoglalás korából is kapcsolódnak történetek a környékhez. A hagyomány szerint Árpád fejedelem seregei a Rákos mezején táboroztak, mielőtt átkeltek volna a Dunán. Bár a történészek között vannak viták a pontos helyszínt illetően, a XIII. kerület története szorosan összefonódik a magyar államalapítás időszakával. Akkoriban a terület az esztergomi érsek birtoka volt, később IV. Béla több itteni részt – Jenő, Vizafogó, Új-Bécs – adományozott szerzetes- és apácarendeknek, de leginkább hajósok, halászok és révészek laktak errefelé.


Budapest, Angyalföldi Erőmű, kémény, kilátás. Forrás: Christo (wikimedia commons)


Honnan származik az Angyalföld név?

A név hallatán sokan valamilyen vallási vagy legendás eredetre gondolnak, a valóság azonban ennél prózaibb. A legelterjedtebb magyarázat szerint a városrész nevét egy Stefan Engel nevű birtokosról kapta, akinek szőlői és földjei a környéken helyezkedtek el. Az Engel-féle birtokból alakult ki az Engelfeld, vagyis „Engel mezeje”, amely az évek során magyarosodott Angyalfölddé.

A név azonban különös módon tökéletesen illik a városrészhez. Ma ugyanis a kerület egyik legzöldebb és legélhetőbb részéről beszélünk, amely sokkal barátságosabb képet mutat, mint amit az egykori iparnegyedről gondolnánk.

 

A gyárak kora

A török korszak idején elnéptelenedett a mamár Angyalföldként ismert terület, a településeket pedig felgyújtották, de Buda visszafoglalása után gyors fejlődésnek indult. Ekkor jelentek meg az első iparosok is. Érdekesség, hogy a 19. század elején kirándulni és horgászni jártak ide az emberek, a század végére már a magyar gépipar legjelentősebb központjai közé tartozott. A Margit híd megépítése, a Nyugati pályaudvar létrejötte és a Váci út fejlesztése alapjaiban változtatta meg a környéket. Sorra jelentek meg az üzemek, műhelyek és gyárak. Itt működött a később legendássá vált Láng Gépgyár, fejlődött a hajógyártás, és a környék rövid idő alatt a magyar ipar egyik központjává vált.


Angyalföldi gyár a 60-as években. Forrás: wikimedia commons

 

Ganz Hajó- és Darugyár. Forrás: wikimedia commons


A fejlődés tömegeket vonzott a kerületbe. Munkások ezrei érkeztek az ország különböző részeiről, hogy az új gyárakban dolgozzanak. Ez az időszak alakította ki azt a sajátos munkáskultúrát, amely hosszú időre meghatározta Angyalföld arculatát.

 

Munkásnegyedből modern városrész

A 20. század elejére a kerület már sűrűn lakott munkásnegyeddé vált. A gyárak körül lakóházak, üzletek, iskolák és közösségi intézmények épültek. A fejlődés azonban nem volt problémamentes. Sok család zsúfolt lakásokban vagy ideiglenes barakkokban élt. A két világháború között jelentős lakásépítések kezdődtek, majd az 1950-es évektől újabb lakótelepek jelentek meg.

A rendszerváltás után új korszak kezdődött. A gyárak fokozatosan eltűntek vagy más funkciót kaptak. A helyükön irodaházak, üzleti központok és modern lakóparkok épültek. A Váci út környéke ma Budapest egyik legfontosabb üzleti negyede. A kerület azonban nem veszítette el teljesen múltját. A régi gyárépületek emléke, a munkásmozgalom története és a helyi identitás ma is része Angyalföld karakterének.


Szent István park, 1959. Forrás: wikimedia commons, Fortepan

 

Újlipótváros – Budapest egyik legkülönlegesebb világa

Ha van olyan része Budapestnek, amelynek saját személyisége van, az valószínűleg Újlipótváros. A széles fasorok, az elegáns bérházak, a kávézók, a könyvesboltok és a Duna közelsége olyan légkört teremtenek, amely egyedülálló Budapesten.

A városrész központjának számító Pozsonyi út és környéke egész évben nyüzsgő találkozóhely. Az itt működő üzletek, vendéglátóhelyek és kulturális programok miatt sokan nemcsak lakóhelyüknek, hanem életformának is tekintik Újlipótvárost. A Dunapark-házak nemcsak a minőségi anyagokról, a márvány lépcsőházakról és a belső terek elegáns megjelenéséről híres, hanem királykék lépcsőházairól is.

A XIII. kerület legismertebb lakóépületei közé tartoznak a Pozsonyi út 2–18. szám alatt álló Palatinus-házak is. Az épületegyüttes nevét nem a margitszigeti strandról, hanem a kor egyik legnagyobb építőipari vállalatáról, a Palatinus Építő és Ingatlanforgalmi Rt.-ről kapta. A Vidor Emil tervei alapján épült házak megvalósításuk idején rendkívül korszerűnek számítottak: tágas lakásokat, belső udvarokat és modern kényelmi megoldásokat kínáltak lakóiknak. Az első épület franciaudvaros kialakítású, a többi ház között pedig egy különleges magánutca húzódik. A korabeli luxust jól mutatja, hogy az épületekben központi porszívórendszer működött, sőt a lakásokba a Margitszigetről érkező termálvizet is bevezették.

A városrész egyik legismertebb zöldterülete a Szent István Park, amelyet sokan Budapest legszebb közparkjai között emlegetnek. A gondosan ápolt virágágyások, a Duna-part közelsége és a nyugodt környezet miatt a park minden évszakban kedvelt célpont.


Duna parti út Újlipótvárosban; fotó: Kmiki87, wikipedia

 

Vizafogó – a XXI. századi Budapest

Miközben Angyalföld a múltat, Újlipótváros pedig a polgári Budapestet idézi, Vizafogó egyértelműen a jövő felé tekint. A XIII. kerület egyik legfiatalosabb és leggyorsabban fejlődő része az új lakónegyedek, a korszerű közterek és a vízpart közelsége miatt különösen népszerű a családok és a fiatalok körében.

A Vizafogó Park jól példázza a városrész szemléletét: a természet és a városi élet harmonikus együttélését. A tóval, sétányokkal, pihenőhelyekkel és játszótérrel kialakított park rövid idő alatt a környék egyik kedvelt találkozóhelyévé vált.


Egyike az 1987-89-ben épült panelháznak a Vizafogó lakótelepen; fotó: Kmiki87, wikipedia

 

A Duna-part a kerület lelke

Kevés budapesti kerület rendelkezik olyan hosszú és sokszínű Duna-parti szakasszal, mint a XIII. kerület. A folyó közelsége nemcsak a városkép meghatározó eleme, hanem a helyiek mindennapjainak is része.

A Marina-part modern sétányai, a vízparti pihenőhelyek és a lenyűgöző panoráma miatt a környék az elmúlt évek egyik legkedveltebb budapesti célpontjává vált. A naplementében csillogó Duna látványa sokak számára a kerület egyik legnagyobb értéke.

 

A vadregényes Népsziget

A sűrűn beépített városrészek közelében egy szinte természetközeli világ is létezik, ami a XIII. kerület egyik legkülönlegesebb része. Ez a hely nem más, mint a Népsziget. A vízpart, a fák, a régi hajótelepek és a laza hangulat olyan érzést keltenek, mintha a városból hirtelen egy másik világba érkeztünk volna. A nyári hónapokban a környék megtelik élettel, miközben továbbra is megőriz valamit abból a nyugalomból, amely egykor az egész Duna-partot jellemezte.


Népsziget. Forrás: wikimedia commons

 

Piacok, kultúra és közösségi élet

A XIII. kerület nemcsak lakóhely, hanem élő közösség is. A Rajk László tervezte Lehel Csarnok generációk óta fontos találkozási pont, ahol a vásárlás mellett a mindennapi beszélgetések és emberi kapcsolatok is fontos szerepet kapnak.


A Lehel Csarnok parkolóház részébe felvezető Bulcsú utcai rámpa, wikimedia commons 


A kulturális életet olyan intézmények gazdagítják, mint a József Attila Színház, a Vígszínház, vagy a RaM – Radnóti Miklós Művelődési Központ, amelyek egész évben változatos programokat kínálnak a látogatóknak.

A városrész múltja iránt érdeklődők számára az Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény nyújt betekintést a kerület történetébe és fejlődésébe.

Különleges színfolt a Rockmúzeum és a világszerte ritkaságnak számító Flippermúzeum is.

Újlipótvárosban egymást érik a kávézók, pékségek és éttermek. A hagyományos magyar ízek mellett a világ számos konyhája képviselteti magát. A környék különlegessége, hogy a modern gasztronómia és a régi budapesti kávéházi hangulat egyszerre van jelen.

 

Az első templomok

A XIII. kerület első jelentős templomai közé tartozik a Huba utcában álló Kármelhegyi Boldogasszony-templom, amelyet a karmelita rend építtetett egy rendházzal együtt. Az építkezés a XIX. század végén zajlott, a templom pedig 1899-re készült el. Felszentelése kiemelkedő eseménynek számított a korabeli Budapest életében: az ünnepségen jelen volt Ferenc József, valamint Mária Jozefa főhercegnő is. A templom a gyorsan fejlődő Angyalföld egyik első meghatározó egyházi központjává vált, és ma is a kerület egyik fontos történelmi emléke.


A templom felszentelése. Forrás: Weiszwurm Antal / CCO / wikipedia


A kerület legismertebb egyházi épületei között említhetjük a Pozsonyi úton álló Hálaadás templomát is. A monumentális, hófehér homlokzatával és klasszikus görög oszlopokat idéző megjelenésével már messziről magára vonja a figyelmet. A református gyülekezet temploma nemcsak építészeti szempontból különleges: az épület alatt egy többfunkciós színház- és előadóterem is helyet kapott, amely évtizedek óta kulturális rendezvényeknek, előadásoknak és közösségi programoknak ad otthont. Ez a megoldás jól példázza, hogy a kerület egyházi épületei nem csupán vallási, hanem közösségi és kulturális szerepet is betöltenek.

Ezek  a templomok a hajdani, még külvárosias Angyalföld fejlődésének tanúi, és ma is emlékeztetnek arra az időszakra, amikor a gyorsan növekvő városrész saját közösségi és lelki központjait kereste.

 

Híd, ami összeköt

A XIII. kerület fejlődésében meghatározó szerepet játszott a Margit híd, amely Budapest második állandó Duna-hídjaként épült meg a XIX. század végén. A híd terveit a francia mérnök, Ernest Goüin készítette, az építkezést pedig nagyrészt a Széchenyi lánchíd hídvámjaiból befolyó összegek finanszírozták. Az 1876-ban átadott átkelő nemcsak Buda és Pest kapcsolatát erősítette, hanem jelentősen hozzájárult a mai Újlipótváros és Angyalföld fejlődéséhez is.

A Margit híd a főváros közlekedéstörténetében is úttörő szerepet töltött be. 1879-ben már lóvasút közlekedett rajta, amely gyorsabb összeköttetést biztosított a városrészek között. A technikai fejlődésnek köszönhetően ezt 1896-ban felváltotta a villamos, így a híd Budapest modern tömegközlekedésének egyik fontos helyszínévé vált. Különlegessége, hogy középső szakaszából egy leágazás vezet a Margitsziget felé, ami a világ nagyvárosi hídjai között is ritka megoldásnak számít.


A Margit híd a pesti oldalról nézve. Forrás:  VinceB, CC BY-SA 3.0, wikipedia

 

Zöldebb, mint gondolnánk

Bár a XIII. kerület Budapest egyik legsűrűbben lakott része, meglepően sok zöldterülettel rendelkezik. A parkok, fasorok, játszóterek és a Rákos-patak környéke olyan természetközeli környezetet teremtenek, amely jelentősen hozzájárul a kerület élhetőségéhez.

A Duna-parti futóutak, kerékpárutak és szabadtéri sportolási lehetőségek miatt az aktív életmód kedvelői is könnyen megtalálják számításaikat.


Rózsakert. Forrás: Globetrotter19, CC BY-SA 3.0, wikipedia

 

Miért különleges a XIII. kerület?

A XIII. kerület sikere talán abban rejlik, hogy képes volt megőrizni saját identitását a folyamatos fejlődés közepette. Egyszerre modern és hagyományőrző, nyüzsgő és nyugodt, városi és természetközeli.

Akár a Duna-part miatt érkezünk, akár a parkokat, a kulturális programokat vagy a városrész történetét szeretnénk felfedezni, a XIII. kerület mindig tartogat valami újat. Nem véletlen, hogy sokan Budapest egyik legélhetőbb és legszerethetőbb városrészeként tekintenek rá.

 

Forrás:

Felső kép: Kmiki87, CC0, wikipedia

Tetszett a cikk?

 

 

 

 

 

 

Városi Magazin cikkajánló

További cikkek »